2016. március 23. szerda, 16:13

Húsvét - története, szokások, érdekességek

 

Sokszor olvashattunk már a Húsvét eredetéről, szokásokról, hagyományokról az ünnep alkalmával. Röviden mi is felelevenítenénk tudásunkat a tavasz ünnepéről, néhány szokásról is szólnánk néhány szót, illetve pár receptötlettel segítenénk a készülődést.

 

A Húsvét kapcsán sokaknak a keresztre feszítés, majd feltámadás jut az eszébe, hiszen a keresztény vallás alapj ez.

Maga a húsvét szó bár nyelvenként más és más - közös eredete azonban a héber pészah szóból származik. Angolban megtaláljuk a passover szót, csakúgy mint a easter kifejezést, míg a németek az Oster szóval jelölik a húsvétot.

Magyarban az ünnepet megelőző bőjt időszakának lezárultát jelöli.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

 

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

 

 

 

A nagy világban más-más módon ünneplik meg a Húsvétot, különböző hagyományok jöttek létre. Most összegyűjtöttük a legérdekesebb hagyományokat!

 

- Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a világ számára, a hazánkban is hagyományos locsolás. A világon kizárólag három országban tartják, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Húsvét másodnapján a férfiak vízzel locsolják le a lányokat, valamint szalagokkal díszített fűzfavesszővel "korbácsolják" őket. A verés természetesen szimbólikus, a tradíció szerint szerencsét, egészséget és szépséget hoz egész évre a nők számára.

- Finnországban az a hagyomány, hogy a gyerekek beöltöznek sötét ruhába és kormos arccal, seprűvel mennek ki az utcára. Kicsit hasonlít ez a szokás az amerikai Halloween-re. A hagyomány szerint ezzel az álruhával kivédik a boszorkányok megjelenését nagypénteken és húsvét vasárnapján.

- Svájcban az a szokás járja, hogy a szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik, papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásba lehessenek egész évben.

- Nagy-Britanniában is létezik egy valóban szokatlan hagyomány. A Hungerford-ban tartott Hocktide fesztiválon egy rendőr belefúj kürtjébe és Hocktide minden lakosát a városházára hívja. Itt kiválasztanak két embert, aki felvonul az utcákon és a nőktől narancs ellenében csókot kér.

- Vallásosságból nincs hiány Görögországban sem, ahol az emberek gyertyákat gyújtanak a húsvéti mise végén, s azokkal sétálnak hazáig. Persze csak óvatosan, araszolgatva, nehogy kialudjon a láng, ugyanis csak akkor hoz szerencsét. Otthon aztán „Jézus kenyerét” fogyasztják, mely közepén egy keresztforma díszeleg, ám az evést csak délután kezdik meg és folytatják éjszakába nyúlóan.

- Az amerikaiaknak köszönhetően mára a húsvéti nyuszi vált a húsvét egyik legnagyobb jelképévé. Ausztráliában is létezik egy natív erszényes, akit előszeretettel emlegetnek, mint húsvéti állatka, ő nem más mint a bilby. Az ausztrálok nem kedvelik a nyulat, mert pusztító rágcsálónak tartják.

- Spanyolországban Nagycsütörtökön a hagyományos "halál táncot" járják, amely a középkori városban való felvonulást jelenti. Mindenki jelmezbe öltözik és félelmetes csontvázaknak öltözött emberek dobozban viszik a hamut. Az ilyesztő táncra éjfélkor kerül sor, és hajnali három óráig tart.

- Közép-és Dél-Amerika egyes országaiban a szélsőséges ünnepi hagyományoknak hódolnak az emberek. Legjobb példája ennek Mexikó és Guatemala mellett Peru, ahol a férfiak azért versengenek, hogy őket feszítsék keresztre és átélhessék Jézus önfeláldozó szenvedéseit.

- Franciaországban pedig a harangokból hullanak alá a tojások és az ajándékok. A történet így szól: nagypénteken elhallgatnak a harangok és Rómába vándorolnak. Vasárnap, apró ajándékokkal felrakodva térnek vissza, amikor megérkeznek felcsendülnek, és elpotyogtatják az utcákon a hozományt. A gyerekek sikoltozva szaladnak ki a házakból és gyűjtik össze a nagylelkű harangok ajándékait. Haux városában egy különös szokás hódít: húsvétvasárnap 4500 tojásból óriási omlettet készítenek a fő téren, és mintegy ezer embert látnak vendégül.

 

 

 

És végül egy kis segítség a Húsvéti készülődéshez - néhány menü javaslat:

1. menü

  Előétel: lazacos, krémsajtos töltött tojás

  Leves: Hideg céklaleves 

  Főétel: Báráanyborda ribizliszósszal és zöldséges tarhonyával

  Desszert: Almás muffin

 

2. menü

  Előétel: zöldséges-sonkás aszpik

  Leves: Halleves

  Főétel: Bárányborda korona almás töltelékkel

  Desszert: Mákos - banános sütemény

 

3. menü

  Előétel: Túrós, fetás krém tavaszi zöldségekkel

  Leves: Orosz zöldségleves

  Főétel: Sertés szűzérmék gombamártással és burgonyalepénnyel

  Desszert: Húsvéti túrós sütemény

Megrendelőink

Partnereink , hallgatóink mondták

QP Zrt.

"Az oktató az MSA képzést, ami egy nagyon száraz és nehéz anyag, úgy tudta átadni nekünk, hogy az élvezhető és megtanulható volt. Mindkét képzésnél az oktató szakmai tudása kimagaslott &ea...

Felhasználói menü

Facebook

Facebook

Linkedin

Linkedin