2016. szeptember 13. kedd, 10:00

Dave Snowden féle „Cynefin” döntési modell

 

Dave Snowden szerint négyféle környezetbe csöppenhetünk: nyilvánvaló, bonyolult, komplex és kaotikus. A különböző környezetekben különbözőképpen kell gondolkoznunk, különbözőképpen dönteni a felmerülő problémákról. Sok vezető számára ez nehéz. 

Ha valaki egy egyszerű bürokratikus rendszerben szocializálódott, ott ért el sikereket, akkor az ott alkalmazott problémamegoldási gondolkodásmódot gyakorolja előszeretettel – akkor is, ha pl. egy komplex környezetbe kerül.

A legnagyobb veszély, ha egy vezető úgy értelmezi az adott problémát, hogy az egy egyszerű környezetben keletkezett és gyomorból tüzel, gyors, egyszerű megoldásokat erőltet környezetére a probléma megoldására. Ilyenkor rövid időn belül kaotikussá teheti a környezetet!                                                                                                                                                                                                                   

                                                                                 "Cynefin" döntési modell

 

 

Lássuk a négyféle környezetet részletesen:

 

Nyilvánvaló problémák legjobb gyakorlattal megoldhatók

A problémák és a megoldások nyilvánvalóak, minimális szakértelmet igényelnek. Azok előre meghatározott kategóriákba tartoznak, elhárításuk leírt utasítások alapján történik.

Hogyan közelítsük meg a helyzetet?

  •  A helyzet értelmezése
  • Kategorizálás
  • Megoldás

 

Bonyolult problémák – jó gyakorlatokkal megoldhatók

Van egy jó sejtésünk a problémáról. Ha van megfelelő tudással, felhatalmazással és idővel rendelkező szakértő, akkor ő pár kérdést megvizsgálva megtalálja a probléma okát, majd megoldj azt. A problémát több úton is megtalálhatja a szakértő. Nincs szükség újszerű tudásra a probléma megoldásához.

A helyzet megközelítése:

  •  A helyzet értelmezése
  • Elemzés
  • Megoldás

 

Komplex problémák – előbukkanó megoldásokkal oldhatók meg

Nem tudjuk, mit nem tudunk. Még helyes kérdéseket sem tudunk feltenni. Bármennyire elemezzük a helyzetet, nem tudjuk megbecsülni a megoldást, vagy a megoldáshoz szükséges időt!

Kis kockázatú kísérletekre van szükség, hogy magát a problémát alaposan megértsük. A végső, - vissza felé nézve nyilvánvaló - megoldás a kísérletezés nyomán bukkan elő. A rendszer elemei közötti ok-okozati összefüggések előre nem láthatók.

Hogyan közelítsük meg a helyzetet?

  • Kísérlet
  • A helyzet értelmezése, tudásgenerálás, újabb kísérlet addig, míg a helyzet a bonyolult kategóriába kerül
  • Megoldás

 

Kaotikus helyzet – újszerű megoldások szükségesek

„Bolondok háza”. Kicsúszott a helyzet a kezünk közül. Klasszikus példa a termelési problémák, üzemzavarok világa. A fő cél az eredeti állapot visszaállítása, de az első megoldásunk inkább csak a helyzet stabilizálása, a „vérzés megállítása”. Így levegőt kapva, időt nyerve kezdhetjük visszavenni az irányítást és megkeresni a valós problémát és arra a végső megoldást. Kaotikus helyzetekben a legrosszabb döntés, ha nem döntünk!

Hogyan közelítsük meg a helyzetet?

  • Gyors beavatkozás
  • A helyzet értelmezése
  • Megoldása

  

 

Héder Sándor

 

 

 

Ajánlott képzéseink:

Tárgyalástechnika

Felkészülés a Z generáció fogadására

Konfliktuskezelő tréning vezetőnek

Megrendelőink

Partnereink , hallgatóink mondták

Metz - Méréstechnikai képzés

"A képzés teljesen lefedte az igényeinket, főleg az oktató profizmusa tetszett. Minden kérdésre válaszolt, addig nem mentünk tovább az anyagban, amíg meg nem értettük." ...

Felhasználói menü

Facebook

Facebook

Linkedin

Linkedin